8.
A Myreát övezõ ûrben egymás után léptek be a térbe a Norquen Flotta egységei. A Galleon, három csatahajó, tizennyolc csatacirkáló. Sötét, hallgatag ûrerõd valahány.
Gyomrukban lassan életre keltek az emberek, életükben immár sokadszor pislogva, tántorogva igyekeztek kiheverni a sztázis sokkot. Néhány perccel késõbb átvették az automatikától a hajók irányítását.
A Galleon oldalán felnyíltak a dokkok súlyos kapui, felragyogtak az erõtérhártyák. Odabent lázas mozgolódás kezdõdött. Rövidesen tucatnyi komp hagyta el a csatahajót, hogy alámerüljön a bolygó tündöklõ légkörébe.
A Palota irányába tartottak. Az Északi Szárny mellet tágas leszállópálya állt rendelkezésükre. Leereszkedtek, megpihentek a talajon.
Elsõként a katonák sereglettek ki, õket a testõrök követték. Minter Norquen és a Báró leghátulra maradt – már mindkettõjükön méregzöld egyenruha feszült.
– Nyugodtan nevezzenek Cézárnak – fordult a Norquen a tömeg felé.