UTÓSZÓ

RÉSZLET ARTEMIS FOWL NAPLÓJÁBÓL

1. LEMEZ. KÓDOLT.

Voltaképpen meglepő, hogy eddig ez nem jutott eszembe. Egy ilyen intellektus működését dokumentálni kell, hogy a Fowlok eljövendő nemzedékei is hasznát lássák briliáns ötleteimnek.

Természetesen nagyon óvatosan kell eljárnom. Ez a dokumentum hallatlanul értékes lehet az utódaim számára, de még értékesebb a törvény őreinek szemében, akik szüntelenül azon fáradoznak, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek ellenem.

A legfontosabb pedig, hogy a napló titokban maradjon apám előtt. Apám már nem a régi, mióta hazakerült Oroszországból. Valósággal megszállottja lett a hősiességnek, nemeslelkűségnek és hasonló elvont fogalmaknak. Tudomásom szerint egyiket sem fogadják el fizetőeszközként a világ jelentősebb bankjaiban. A család vagyonának további sorsa tehát az én kezemben van, és én úgy óhajtom őrizni és gyarapítani, ahogy eddig is tettem, vagyis zseniális tervek útján. Többségük nyilvánvalóan illegális lesz. A jobbfajta tervek mindig törvényellenesek. Az igazi profit a törvény árnyékosabb oldaláról származik.

Szüleim értékrendjét azonban tiszteletben óhajtom tartani, s ezért úgy döntöttem, ezentúl másként válogatom meg áldozataimat. A világgazdaság számára áldásos hatással volna, ha néhány globális óriáscég tönkremenne, úgyhogy hozzásegítem őket e cél eléréséhez. Áldozataim így is lesznek, de nem olyanok, akikért sok könny hullana. Természetesen ettől még nem leszek holmi érzelgős Robin Hood-utánzat. Távol álljon tőlem! Föltett szándékom, hogy takaros hasznot húzok bűntetteimből.

Ámde nem egyedül apám változott meg. Butler – úgyszólván egyik napról a másikra – megöregedett. Külsőleg semmi változást nem mutat, de sokkal lassabb lett, mint azelőtt, bárhogy igyekszik is titkolni. Mindazonáltal megtartom szolgálatomban. Mindig is tökéletesen lojális volt, és tapasztalatai fölbecsülhetetlen segítséget jelentenek ügyes-bajos dolgaimban. Ha valóban testőrre lesz szükségem, esetleg Juliet kísérhet, bár most azt állítja, hogy mégsem érez hivatást a személyőrzés iránt. Jövő héten az Egyesült Államokba utazik egy wrestling-csapat válogatására. Csak remélhetem, hogy nem fog megfelelni, bár erre nem látok sok esélyt. Butler lány, hiába.

Vannak természetesen olyan terveim is, amelyekhez nincs okvetlen szükségem testőrre. Az utóbbi időben kifejlesztettem egy programot, amelynek segítségével tetszőleges bankszámlákról irányíthatok át összegeket a magaméra. A program természetesen állandó fejlesztésre szorul – mindig egy lépéssel a komputerbűnözés üldözői előtt kell járnom. A 0.2-es változat hat hónapon belül a netre kerül. Aztán ott volna még a művészeti hamisító tehetségem. Korábban az impresszionistákat kultiváltam, mostanában viszont – miért, miért nem – fantasztikusabb világok felé fordult az érdeklődésem, például Pascal Hervé Magical World sorozata felé, amely tündéreket és hasonló különleges lényeket ábrázol. Csakhogy ezt a projektemet átmenetileg kénytelen leszek fölfüggeszteni. Rádöbbentem ugyanis, hogy összeesküvés áldozata vagyok.

Ez a nap eleve különösen kezdődött. Érthetetlen gyöngeségre ébredtem: mielőtt kinyitottam volna a szemem, egy teljes percen át békés elégedettséget éreztem, s a vagyonom halmozására ösztökélő vágyam mintha tökéletesen megszűnt volna. Ilyenre eddig még nem volt példa. Talán valami fantasztikus álom maradványa volt ez az ismeretlen hangulat, vagy esetleg apám új, pozitív beállítottsága hatott rám. Bárhogy is, résen kell lennem ezentúl az ilyen gyöngeségi rohamokkal szemben. Most, hogy apám az említett attitűdöt vette föl, én egy pillanatra sem engedhetek. Most az én dolgom az elszántság. A Fowlok mindig is a bűn útján gyarapodtak és virágoztak. Aurum potestas est.

Alig pár perc múltán még érthetetlenebb rejtély került napvilágra. Ahogy arcomat tisztogattam a mosdónál, egyik szememből parányi tárgyacska esett ki. Azonnal beható vizsgálat alá vettem a laborban. Színezett kontaktlencse volt, félig korrodált állapotban, mégpedig tükröző réteggel kibélelve. Zseniális darab, nyilvánvalóan páratlan szakember műve. De vajon miféle célt szolgál? Különös, de annak ellenére, hogy semmilyen tudomásom nem volt a lencséről, sem arról, hogy kerülhetett a szemembe, mégis az a sejtelem gyötör, hogy a válasz az én agyamban található. Valahol mélyen elrejtve.

Érthető talán a megdöbbenésem, melyet akkor éreztem, mikor Juliet és Butler is hasonló, tükröző lencséket fedezett föl a szemében. Annyira kifinomult eszközök ezek a lencsék, hogy akár a saját találmányaim is lehetnének. Bárki legyen ismeretlen ellenségünk, az biztos, hogy nagy hiba volna alábecsülni.

Ezt a hibát nem követem el. Végére járok, ki az imposztor. Minden nyomon megindítom a kutatást. Butlernek van egy ismerőse Limerickben, aki nagy szakértője az optikának. Ő talán fölismeri ellenségük keze művét. Butler már úton is van hozzá.

Így tehát, új fejezet kezdődik II. Artemis Fowl életében. Apám néhány napon belül visszatér, s tudjuk, milyen az új lelkiállapota. Első dolga lesz, hogy visszaküldjön a kollégiumba, ahol módfölött szánalmas számítógépközpont és még szánalmasabb laboratórium áll majd rendelkezésemre. A testőröm, úgy tűnik, kiöregedett a fizikai megpróbáltatásokból, és van valahol egy titokzatos ellenségem, aki észrevétlenül a közelembe férkőzik, és érthetetlen szerepű tárgyakat képes elhelyezni rajtam.

Mindezeket a nehézségeket bárki bízvást leküzdhetetlennek tarthatná. Átlagember be is húzná a nyakát, és egyszer s mindenkorra leköszönne. Csakhogy én nem vagyok átlagember. Artemis Fowl vagyok, a Fowl bűnöződinasztia utolsó sarja, és nem hagyom magam megfélemlíteni. Bárki csempészte a szemembe azokat a lencséket, én megtalálom, és lakolni fog arcátlanságáért. És ha ezt a kis akadályt eltakarítottam az utamból, zavartalanul folytathatom tevékenységemet. A bűnözésnek olyan hullámát szabadítom a világra, amilyet még senki sem látott. Artemis Fowl neve bekerül a világtörténelembe.

••••••••