24. Kiürül a színpad

A hét­vé­ge to­váb­bi ré­szét ügy­vé­dek­kel töl­töt­tem, de újak­kal, aki­ket Gor­ton aján­lott. Se­gít­sé­gük­kel ügyem tár­gya­lá­sát el­ha­lasz­tot­ták, és há­rom hét múl­va, az újabb rend­őr­sé­gi nyo­mo­zás után, meg­szün­tet­ték el­le­nem az el­já­rást.

Ma­yert va­sár­nap reg­gel hol­tan ta­lál­ták Gray’s Inn-i la­ká­sán. Ha­lá­lá­nak oka a vizs­gá­lat sze­rint bar­bi­tur­át­mér­ge­zés volt, a szo­ká­sos ke­ve­rék: al­ko­hol plusz al­ta­tó. Szán­dé­ko­san tet­te? Ezt ne­héz lett vol­na meg­mon­da­ni, mi­vel nem ha­gyott bú­csú­le­ve­let, és sen­ki­vel nem be­szélt, mi­után el­hagy­ta Bo­san­qu­et-ék há­zát. Brigh­ton­ban élő hú­gá­ra hagy­ta az egész va­gyo­nát – 218 000 fon­tot.

A Ku­kac a mun­kás­pár­ti ve­ze­tő­ség­vá­lasz­tás elő­es­té­jén je­lent meg. Min­den ben­ne volt: a Dy­nat­rax rész­vény­csa­lás, a ne­kem fel­ál­lí­tott csap­da, Ar­buth­not meg­gyil­ko­lá­sa, min­den. Bo­san­qu­et vissza­von­ta a je­lö­lé­sét, és ké­sőbb al­só­há­zi man­dá­tu­má­ról is le­mon­dott.

Az ír hap­si sze­mély­azo­nos­sá­gát so­ha­sem si­ke­rült meg­ál­la­pí­ta­ni.

Ar­buth­not holt­tes­tét az er­dé­szek ta­lál­ták meg egy bá­nya el­ha­gya­tott ak­ná­já­ban. Az iga­zi neve Scarlat­ti volt. Az any­ja re­pü­lő­gé­pen ha­za­vit­te Ka­li­for­ni­á­ba a ham­va­it, az­tán San Di­e­go mel­lett be­le­szór­ta egy tóba.

John Har­veyt, a Dy­nat­rax igaz­ga­tó­ját, vád alá he­lyez­ték az igaz­ság­szol­gál­ta­tás me­ne­té­nek aka­dá­lyo­zá­sá­ra irá­nyu­ló szö­vet­ke­zés mi­att, de a dol­got nem le­he­tett rá­bi­zo­nyí­ta­ni. Most a Dy­nat­rax el­nö­ké­vel, Sir Ge­or­ge Raw­lin­son­nal együtt vár­ja a csa­lá­si ügy tár­gya­lá­sát.

Lo­gan volt az egyet­len, aki­nek érez­nie kel­lett a tör­vény szi­go­rát. Bűn­ré­szes­nek ta­lál­ták Ar­buth­not meg­gyil­ko­lá­sá­ban, to­váb­bá ki­de­rült róla, hogy nya­kig volt kü­lön­fé­le ká­bí­tó­szer­bu­lik­ban – ezért tud­ta Ma­yer Amsz­ter­dam­ban a dol­go­kat olyan gyor­san meg­ren­dez­ni. A két vád­pont alap­ján össze­sen ti­zen­négy évet ka­pott.

Bo­san­qu­et meg­úsz­ta, ahogy már az ilyen em­be­rek­kel len­ni szo­kott. A csa­lás­ban való bűn­ré­szes­ség vád­ja alól si­ke­rült tisz­táz­nia ma­gát, Ma­yer te­vé­keny­sé­gé­ről pe­dig ál­lí­tá­sa sze­rint mit sem tu­dott. Ál­lást vál­lalt a Terv­sze­rű Né­pes­ség­nö­ve­ke­dés Ta­ná­csá­nál, név­le­ges fi­ze­tés­sel, amit könnyen meg­en­ged­he­tett ma­gá­nak, hi­szen a Har­so­na 60 000 fon­tot fi­ze­tett neki em­lék­ira­ta­i­nak foly­ta­tó­la­gos köz­lé­si jo­gá­ért. Azt be­szé­lik, hogy he­lyet fog kap­ni a Mű­vé­sze­ti Ta­nács­ban, és né­me­lyek egy­re erő­sebb han­gon kö­ve­te­lik, hogy tér­jen vissza a par­la­ment­be.

A Ku­kac pél­dány­szá­ma majd­nem meg­két­sze­re­ző­dött a his­tó­ria nyo­mán, de mos­ta­ná­ban újra ha­nyat­lik. Egy idő­re or­szá­gos hí­res­ség let­tem, meg­hív­tak, hogy ve­gyek részt te­le­ví­zi­ós vi­tá­kon, és lép­ten-nyo­mon meg­is­mer­tek a kocs­mák­ban. De a hűhó ha­ma­ro­san el­halt. Des­mond meg­gon­dol­ta ma­gát a TEB-ről írt köny­vem­mel kap­cso­lat­ban, most hoz­za ki, a ta­vasszal (Föl­dünk van­dál­jai, Gal­way Press, 2,80 font).

Char­lie meg én sose ke­rül­tünk össze. Egy hét­tel az es­kü­vő előtt el­uta­zott Ne­pál­ba, és kül­dött ne­kem egy láda pezs­gőt.

Pil­la­nat­nyi­lag a né­ni­kém­nél va­gyok, Corn­wall­ban, köny­vet írok a CIA-ről. Ügy­nö­köm még min­dig nincs.