Jegyzetek

[←1]

ATON • Ehnaton uralkodása idején dicsőített napisten.

[←2]

VEZÍR • A királyi család tanácsadója.

[←3]

SZISZTRUM • Kisméretű, bronzból vagy rézből készült, U alakú hangszer, amelyre fémkorongokat erősítettek. Megrázva csörgő hangot ad.

[←4]

ÁMON • Az istenek atyja, minden létezőnek a teremtője.

[←5]

Ízisz • A szépség és a varázslat istennője. Ozirisz felesége, Hórusz anyja.

[←6]

ANUBISZ • A holtak birodalmának őrzője, aki a mérlegen megméri a holtak szívét, és ítél arról, hogy a lélek folytathatja-e az útját. Sakálfejű emberként ábrázolták, mert a királyok temetkezési helyén, a Királyok völgye területén gyakran kódorogtak sakálok.

[←7]

OZIRISZ • Ízisz istennő férje, a holtak bírája. Bátyja, Széth gyilkolta meg, majd testrészeit szétszórta Egyiptom területén. Ízisz összegyűjtötte a testrészeket, és életre keltette Oziriszt, aki így az örök élet szimbólumává vált. Oziriszt szakállas férfiként, múmiapólyában ábrázolják.

[←8]

SASZUK • Nomád nép, Kr. e. 1400-ban jelentek meg Egyiptomban.

[←9]

НАТНОR • A vidámság, az anyaság és a szerelem istennője. Gyakran tehén alakban ábrázolják.

[←10]

HATTI • Történelmi terület Anatóliában. Eredetileg a hattik lakták, majd a Kr. e. 3. évezredben a hettiták foglalták el. Fővárosa Hattuszasz volt.

[←11]

MAUAT • Anya.

[←12]

FAJANSZ • Kék vagy zöld mázas kerámia, melyből apró gyöngyöket, amuletteket készítettek.

[←13]

KÜFI • A fáraók illatszere. Nem folyékony, hanem szilárd „parfüm”. Az alapanyagokat golyócskákká gyúrták, és a napon szárították ki.

[←14]

ALABÁSTROM • A márványhoz hasonló, könnyen megmunkálható, fehér gipsz, melyet az ókorban az egyiptomi Alabastrom-hegységben termeltek ki.

[←15]

BÉSZ • A termékenység és a várandós anyák törpe istene.

[←16]

AKHU • Egy személy ősei; a halhatatlan lélek.

[←17]

THOT • Az írnokok, az írás és a beszéd istene, a Halottak könyvének szerzője. Gyakran íbiszfejjel ábrázolják.

[←18]

SZENET • A világ első táblajátékának tartják. Később vallási szimbólummá vált, sírokban is ábrázolták.

[←19]

RÉ • Karvalyfejű napisten.

[←20]

ÉKÍRÁS • Nyers agyagba rajzolt, szögletes írásjelekből áll. A suméroktól ered, később a hettiták is használták.

[←21]

SZEKHMET • A háború és pusztítás istennője.

[←22]

DEBEN • Meghatározott súlyú arany-, ezüst- vagy rézérmék, melyeket fizetőeszközként használtak.

[←23]

NAOSZ • Az egyiptológusok által használt, ókori görög kifejezés; szentélyt jelent, amelyben egy isten vagy istenség szobra van elhelyezve.

[←24]

MUT • Az anyaság istennője és Ámon női megfelelője. Gyakran macskafejjel ábrázolták.

[←25]

KHNUM • A termékenység kosfejű istene, akit általában fazekaskorongjánál ülve ábrázolnak. A fazekaskorongon megformált teremtményeket az anyák méhébe helyezve alkotja meg az embert.

[←26]

KÁ • Egy személy szelleme vagy lelke, amely a születéskor jön létre.

[←27]

WAG-ÜNNEP • Úgy tartották, hogy thot hónap tizennyolcadik napján az ősök szellemei visszatérnek halotti templomukba. Ezen a napon az emberek ételáldozat felajánlásával és füstölők gyújtásával rótták le tiszteletüket előttük.

[←28]

MIU • Macska.

[←29]

NEMESZ • A fáraó kék-arany csíkozású fejkendője. Tutanhamon szarkofágján ez a koronafajta látható.

[←30]

HABIRUK • Kevéssé ismert, dél-nyugat ázsiai törzs, melynek létezéséről az egyiptomiak, a hettiták és a sumérok feljegyzéseiből tudunk.

[←31]

MAAT • Az igazság és az igazságosság istennője. Gyakran szárnyas nőként vagy egytollú koronával jelenik meg az ábrázolásokon. A túlvilágra való belépéskor a halott szíve megmérettetik, és ha könnyebbnek bizonyul, mint az istennőnek a mérleg másik serpenyőjébe helyezett tolla, beléphet az igazság áldott földjére. Maat jelképezi a rendet és a törvényt, melyet minden egyiptominak kötelessége volt betartani.

[←32]

FÜLES KERESZT • Az élet jelképe.

[←33]

MENAT • Hathor istennő nyaklánca. Egy egyszerű gyöngysorra erősített melldísz, melynek súlyát a nyak hátsó részén egy ellensúly egyenlíti ki.

[←34]

AARU • Úgy tartották, hogy a halál után az ember lelke a Duatba (túlvilág) kerül, ahol szíve megmérettetik az igazság mérlegén, melynek másik serpenyőjébe egy Maat istennőt szimbolizáló strucctoll kerül. Ha a szív nem nehezebb, mint a toll, a lélek beléphet az Aaruba, az örök nádmezőre, amely valahol a keleti égbolton húzódik.

[←35]

HÓRUSZ • A nap és az égbolt sólyomfejű istene.

[←36]

ÍBISZ • Hosszú csőrű gázlómadár, Ízisz istennő szent állata.

[←37]

PER MEDJAT • Könyvtár.

[←38]

OPET-ÜNNEP • A legnagyobb ünnep Thébában. Az ünnepség során csónakon vitték Ámon szobrát karnaki templomából a luxori templomába.

[←39]

HALOTTI TEMPLOM • Az elhunyt emlékére épített, magától a sírtól gyakran különálló templom.

[←40]

AVARISZ • Az Egyiptomot megszálló hükszoszok fővárosa, amelyet a XVII. dinasztia idején a thébai királyok foglaltak el. Е város romjaira épült a Ramszesz által alapított új főváros, Per-Ramszesz (Ramszesz palotája).

[←41]

SZÉTH • A vihar, a zűrzavar és a gonoszság istene, aki megölte bátyját, Oziriszt. Azonosíthatatlan állatfejjel vagy vörös hajjal ábrázolták.

[←42]

SESED • Kör alakú, kobrát ábrázoló korona.

[←43]

KHEPRES • Kék színű, háborúban viselt, ünnepi korona.

[←44]

SHEN • Az örökkévalóság szimbóluma, egy hurkolt kötél; ennek a nyújtott változata a kártus.

[←45]

PÜLON • Kőkapu, gyakran mindkét oldalán szoborral.

[←46]

TAURET • A szülés istennője, többnyire vízilóként ábrázolják.

[←47]

DES • Ókori egyiptomi űrmérték, körülbelül fél liter.

[←48]

ANKH • Hurkos kereszt, az élet szimbóluma.

[←49]

SEDEH • Gránátalmából vagy szőlőből készült egyiptomi ital.

[←50]

AMMUT • A karmikus büntetés istene. Gyakran ábrázolták oroszlántesttel és krokodilfejjel. Amennyiben a túlvilág kapujában az elhunyt szíve a bűnök súlya miatt nehezebbnek bizonyult Maat tollánál, Ammut felfalta azt, ezzel örök feledésbe taszítva az illető lelkét.

[←51]

SERDENEK • Szardínia szigetén élő népcsoport.

[←52]

PÁSZTORBOT ÉS CSÉPHADARÓ • Királyi jelvények, a fáraó védelmező és gondoskodó szerepére utaltak.

[←53]

ABI • Szeretetteljes kifejezés az 'apa' szóra.

[←54]

USÉBTI • Kis figurák, melyeket a sírban helyeztek el, hogy az elhunyt helyett szolgáljanak a túlvilágon.

[←55]

DUAT • A túlvilág, ahol a napisten Ré napbárkáján minden éjjel útra kel, hogy legyőzze Apepet, a gonosz kígyót. Ré győzelme és visszatérése az égre minden reggel elhozza a világosságot.

[←56]

APEP • Kígyó képében megjelenő gonosz démon.

[←57]

ADZE • Hosszú fogantyúból és pengéből álló, bárdszerű eszköz. Ennek kisebb változatát használták a szájnyitás szertartásán, amely a mumifikált fáraónak hivatott visszaadni az öt érzékét.

[←58]

KANÓPUSZEDÉNYEK • A négy temetési edény, melyekbe a halott legfontosabb szerveit (máj, tüdő, gyomor, belek) helyezték, hogy azokat megőrizzék számára a túlvilágra.

[←59]

PSZENT • A vörös és fehér dupla korona, amely mind Felső-, mind Alsó-Egyiptomot jelképezi. A magas, fehér korona, a hedjet Felső-Egyiptom szimbóluma volt, míg a desret, a vörös korona Alsó-Egyiptomot jelképezte.

[←60]

BÁSZTET • A nap és a hold, illetve a háború istennője. Oroszlán vagy macska alakjában ábrázolták.

[←61]

PTAH • A kézművesek és művészek istene; állandó jelzője, a 'faltól délre lévő', feltehetően onnan származik, hogy temploma Memphisz falától délre állt.

[←62]

MONTU • A háború karvalyfejű istene.

[←63]

NE'ARIN • Egyiptomi feljegyzésekből ismert népcsoport; ezek szerint Ramszesz segítségére siettek a kádesi csatában.

[←64]

KÁRTUS • Névgyűrű, kör alakú keret, benne egy vízszintes vonallal, amelyre az egyiptomi uralkodók írták nevüket.

[←65]

UREUSZ • A királyságot szimbolizáló korona; rajta a kobrát szétfeszített nyaki pajzzsal ábrázolják, és tüzet tud köpni a viselője ellenségének szemébe.

[←66]

HAMMURÁPI TÖRVÉNYKÖNYVE • Az egyik legrégebbi ismert írásos törvénygyűjtemény, Kr. e. 1750-ből származik. Ékírással vésték a babiloni napistent, Samast ábrázoló sztélére, melyet 1901-ben találtak meg, és jelenleg a Louvre-ban őriznek. Hammurápi babilóniai király úgy hitte: az istenek választották ki arra, hogy a törvényeket közvetítse az embereknek.

[←67]

SAMAS • A babiloni és asszír napisten.