Ullstein Buchverlage, Verlin

Labdarózsából ugyan nem lett bábfigura, mint Mazsolából, talán kevesebben is ismerik, pedig Bálint Ágnes mesehőse, az öreg kutya (rögtön az első történetből kiderül, miért Labdarózsa a neve) legalább annyira kedves és szerethető figura, mint a Futrinka utca lakói. A történet ezúttal egy nagy kertben játszódik, ahol Labdarózsa, Szidol cica, Baka kutya, tyúkanyó, no és persze a gyerekek, Barbara, Ádámka és Dóra-Réka együtt élnek. Felnőttekről nem esik szó ebben a mesében, itt a gyerekek és az állatok élik együtt mindennapi életüket: Barbara pogácsát süt Labdarózsával, Ádámka autóján elviszi vásárolni tyúkanyót, együtt próbálják megnyugtatni a síró kisbabát, a még járókás Dóra-Rékát. A bájos történeteket Reich Károly feledhetetlen illusztrációi díszítik.

Manófalvi Manó, a madárijesztők barátja egy szép napon födél nélkül maradt. Szerencsére talált a mezőn egy jókora sütőtököt, aminek a cinkék már kivájták a belét. Csinosan berendezte, dundi szalmazsákot készített magának, jó kis karosszéket, és lámpagyújtás után vidáman olvasott újságot. Egyszer csámcsogást hallott kintről. Egy induri-pinduri malac rágta a házat. Ugye ti már tudjátok, ki volt ez az induri-pinduri kismalac? Hát Mazsola! Aki persze ott is maradt mindjárt a kis tökházban, és ha meghallgatjátok a mesét, megtudhatjátok, mi minden történt Mazsolával, aki még a tévében is szerepelt. Bálint Ágnes humoros, vidám meséjét Bródy Vera bábfotói teszik még vonzóbbá minden gyerek számára. A népszerű meseíró legnépszerűbb könyve, melyben a szeretetreméltó, falánk és kissé lusta, de nagyon kedves kismalac kalandjai elevenednek meg. Új formában, színes képekkel adjuk ismét közre az ismert történeteket.

Ez a vidám regény elárulja írójáról, hogy mennyire ismeri a gyerekeket, hogy mennyire szereti a természetet, az állatokat, a növényeket, s hogy tele van vidám tettrekészséggel, ötlettel, humorral. Népszerű meseregényein kívül – Az elvarázsolt egérkisasszony, Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola és Megint Mazsola – számtalan mesét, bábjelenetet, hangjátékot írt. A rádióhallgatóknak a Szeleburdi család tagjait sem kell bemutatni, de akár ismeri az olvasó őket, akár most ismerkedik meg velük, biztos, hogy szívébe zárja ezt a vidám, melegszívű családot, amely kissé zsúfolt lakásába örömmel fogad be minden új jövevényt, legyen az aranyhörcsög, cincér vagy lopótök. Ebből a nagy „vendégszeretetből” persze számtalan vidám bonyodalom származik. A család többnyire derűs, de mindenképpen eseménydús hétköznapjairól a tizenkét éves Laci számol be naplójában.

"Megbeszéltük a Radóval , hogy naplót fogunk írni, és majd ha öregek leszünk, jót derülünk rajta" - így kezdi naplóját a tizenkétéves Laci, becsületesen bevallva, hogy a "derülünk" szót Radótól gyűjtötte, akinek nyelvész a papája, s ezért igen gazdag a szókincse. Laci hűségesen beszámol a kis lakásban élő háromgyerekes Faragó család eseménydús hétköznapjairól - s valljuk be - cselekvő részt is vállal abban, hogy ezek a hétköznapok minél mozgalmasabbak legyenek. Az olvasó - akinek szerencsére nem kel öregkoráig várnia, hogy Laci naplóján jót derüljön - biztosan szívébe zárja ezt a vidám, szeleburdi családot, amely kissé zsúfolt lakásába örömmel fogad be minden új jövevényt, legyen az aranyhörcsög, cincér vagy lopótök.

Rozsnyói Ágnes munkája az újkori magyar történelem egyik legtragikusabb szakaszáról szól. Az események fonalát 1944. augusztus 23-ával – Románia háborúból való kiugrásával – veszi fel a szerző. Az 1944-es év második felének bonyolult és kusza történelmi folyamatát két vonalon kíséri végig. Egyrészt bemutatja a magyar uralkodó osztályok határozatlan és felemás kísérleteit a fasiszta Németországgal való szakításra, a háborúból való kiugrásra; másrészt a német és a nyilas ellenlépéseket e szándék megakadályozására. A szerző jól érzékelteti a magyar politikai vezetés szándéka és tettei közötti ellentmondásokat […]. A kötet vizsgálja a fasiszta német diplomácia céltudatos manővereit, melyek Szálasi hatalomra segítését eredményezték, s egyben szabad utat nyitottak a nyilas uralom öldöklő terrorjának.

Rendkívül változatos élettapasztalat után írtam le e szakácskönyvet, kizárólag a saját emlékezetembõl összeszedve. Nincsen e könyvben egyetlen étel sem, melyet magam - legalább párszor - el ne készítettem volna.

Cela fait longtemps que Julie ne croit plus aux contes de fée. Caissière dans un supermarché, elle élève seule son petit Lulu, unique rayon de soleil d'une vie difficile. Pourtant, un jour particulièrement sombre, le destin va lui tendre la main. Emu par leur situation, un homme généreux les invite dans sa maison du bord de mer, en Bretagne. La chance serait-elle enfin en train de tourner pour Julie ?
Agnès Ledig, auteur de Marie d'en haut, Coup de coeur du grand prix des lectrices de Femme Actuelle, possède un talent singulier : celui de mêler aux épisodes les plus dramatiques de l'existence optimisme, humour et tendresse. Dans ce roman où l'émotion est présente à chaque page, elle nous fait passer avec une énergie communicative des larmes au rire, elle nous réconcilie avec la vie.
Juste avant le bonheur fait partie de ces (trop) rares livres qu'on a envie de rouvrir à peine refermés, tout simplement parce qu'ils font du bien !