Jó szándékkal, pozitív gondolatokkal, nagy lendülettel és szép reményekkel hozzá kezdünk valamihez, ám az eredmény messze elmarad elvárásainktól. Van, aki párkapcsolati viszonyait rontja el sorozatosan, mások anyagi nehézségeiktől nem tudnak szabadulni, és nagyon sokan egészségi állapotukra panaszkodnak. A tudatos gondolkodás és döntés úgy tűnik nem mindig segít. A titok nyitja a tudatalattiban rögzült programjainkban rejlik. Csakhogy a rosszul működő programok, beidegződések, sorozatos kudarcokhoz vezető hitrendszerek felülírhatók, kicserélhetők. Csupán legalább annyiszor kell meghallgatni a jó programot ahányszor szüleink, nevelőink vagy a média elültette bennünk a rosszat. Hogyan valósítható ez meg a gyakorlatban? Egy tudatalattiról szóló könyvet biztosan senki sem olvas el négyszázszor, de egy kellemes zenei aláfestéssel készült CD napi kétszeri meghallgatásával akár hat hónap alatt csodálatos eredményt érhetünk el!

Jó szándékkal, pozitív gondolatokkal, nagy lendülettel és szép reményekkel hozzá kezdünk valamihez, ám az eredmény messze elmarad elvárásainktól. Van, aki párkapcsolati viszonyait rontja el sorozatosan, mások anyagi nehézségeiktől nem tudnak szabadulni, és nagyon sokan egészségi állapotukra panaszkodnak. A tudatos gondolkodás és döntés úgy tűnik nem mindig segít. A titok nyitja a tudatalattiban rögzült programjainkban rejlik. Csakhogy a rosszul működő programok, beidegződések, sorozatos kudarcokhoz vezető hitrendszerek felülírhatók, kicserélhetők. Csupán legalább annyiszor kell meghallgatni a jó programot ahányszor szüleink, nevelőink vagy a média elültette bennünk a rosszat. Hogyan valósítható ez meg a gyakorlatban? Egy tudatalattiról szóló könyvet biztosan senki sem olvas el négyszázszor, de egy kellemes zenei aláfestéssel készült CD napi kétszeri meghallgatásával akár hat hónap alatt csodálatos eredményt érhetünk el!

Francis Bacon angol filozófus, államférfi és jogtudós a 16-17. század fordulóján élt és alkotott. A hazai köztudatban elsősorban esszéivel van jelen. Az Új Atlantisz – utópia, mely hű tükre Bacon filozófiájának. Az elbeszélő társaival együtt egy ismeretlen szigeten köt ki. E sziget lakói elzártan élnek a külvilágtól: nem engednek be senkit, ők viszont mindenről értesülnek, ami körülöttük történik, megbízottaik bejárják a világot, s minden technikai újdonságról tudomást szereznek. A sziget lakói életüket a természet megismerésének szentelik, s erkölcseik is felette állnak a környező világnak. A sziget elzártságával Bacon mintegy a helyes megismerést akadályozó idolumoktól való mentességet illusztrálta, másrészt azt szerette volna igazolni, hogy a természet megismerése az ember szellemi és erkölcsi tökélesedéséhez is elvezet. Bacon az újkori filozófia történetében elsőként vetette fel a módszer kérdését: vizsgálódását nem a spekuláció vezeti, hanem az empirikus elv. Tervezett főműve csak töredékesen maradt ránk, ez a szintén a kötetben szereplő Novum Organum. Bacon a filozófiát természettudományos alapokra kívánta helyezni. Szerinte megbízható eredményekhez csak a tényekre támaszkodó természetmagyarázat, tehát az indukció vezethet. Ezt a módszert a legkönnyebben a természettudomány valósítja meg, s ezt a módszert kell követnie a bölcselet más ágainak is.

A 21. századra "élhető világunk" mind összetettebbé válik, a megértést egyre nehezebbé teszi a tudományos, de a mindennapi életet is meghatározó információk egyidejű, tömeges megjelenése. James Burke új könyve - kapcsolódva korábbi, az emberi tudás világában kalauzoló kötetéhez - ebben az információözönben segít eligazodni, feltárva a történelmi tudás hálóját és annak "bejárható" útjait.
Burke szerint folyamatos "nem egyensúlyi" állapotban létezünk, és ennek az a mód az oka, ahogyan az utóbbi 120 ezer évben az ismereteket megszereztük és terjesztettük. A tudományos ismeretszerzés dedukciós szemlélete - hogy a dolgokat részeire szedjük, és így következtetünk működésükre - nemcsak a valóság (és az azt tükröző tudomány) szétforgácsolódásához vezetett, de a tényhez is: napjainkban egy törpe kisebbség tud egyre többet egyre kevesebbről, miközben a nagy többség egyre kevesebbet tud egyre több dologról. Burke - szemben a dedukció linearitásával - az emberi agy hatalmas méretű "kapcsolórendszerét" helyezi a megismerés középpontjába: a mesterséges, félig intelligens interaktív rendszerek működésének mintájára építi fel az ismeretek hálóját. Úgy vezet el az információk összefüggéseinek és jelentőségének megértéséhez, hogy megtanít felismerni, azonosítani a gondolatok, emberek és események közötti kapcsolatok mintázatában. A Tudásháló tíz különböző utazást mutat be, száznegyvenkét "időbeli átjáróval", azaz ugrási ponttal, ahonnan a háló egy másik koordinátájába lépve újabb információt érhetünk el, miközben megértjük az összefüggést a történelem egyes tényei között.
Burke izgalmas kísérlete egy lehetséges módját mutatja meg annak, hogy mindazon milliók, akik kiszorultak a hivatalos ismeretszerzésből, megtanulhassák az információszerzés és -hasznosítás folyamatát, hogy ezáltal a "részvételi kormányzás" irányába mozduljanak el. A fekete-fehér reprodukciókkal illusztrált kötet - izgalmas olvasmánya lesz a tudományelmélet és a tudománytörténet iránt érdeklődőknek.

JOHN D. BARROW, korunk egyik legkiválóbb kozmológusa, a University of Sussex professzora elegáns könnyedséggel mutatja be, mi történhetett a Világegyetem születésekor, az ősrobbanás, a Nagy Bumm első három percében. A kezdet kezdetén a Világegyetem nem volt más, mint a sugárzások tüzes pokla, ahol oly nagy volt a forróság, hogy még atomok sem létezhettek. Hogyan, miért és mikor vette kezdetét a Világegyelem története? Hogyan jött létre az anyag, a tér és az idő? Melyek a legújabb elméletek a Világegyetem keletkezésének lehetséges módjáról? Milyen kapcsolatban van saját létezésünk a Világegyetem történetével?

A VILÁG - EGYETEM SOROZAT
"bepillantást nyújt a bennünket körülvevő világba, s mindenki egyetemének 'tankönyveiként' adja közre a modern természettudományok legújabb eredményeit s az általuk sugallt korszerű világképet." (SZENTÁGOTHAI JÁNOS)

JOHN D. BARROW, korunk egyik legkiválóbb kozmológusa, a University of Sussex professzora elegáns könnyedséggel mutatja be, mi történhetett a Világegyetem születésekor, az ősrobbanás, a Nagy Bumm első három percében. A kezdet kezdetén a Világegyetem nem volt más, mint a sugárzások tüzes pokla, ahol oly nagy volt a forróság, hogy még atomok sem létezhettek. Hogyan, miért és mikor vette kezdetét a Világegyelem története? Hogyan jött létre az anyag, a tér és az idő? Melyek a legújabb elméletek a Világegyetem keletkezésének lehetséges módjáról? Milyen kapcsolatban van saját létezésünk a Világegyetem történetével?

A VILÁG - EGYETEM SOROZAT
"bepillantást nyújt a bennünket körülvevő világba, s mindenki egyetemének 'tankönyveiként' adja közre a modern természettudományok legújabb eredményeit s az általuk sugallt korszerű világképet." (SZENTÁGOTHAI JÁNOS)

Utazik a vonaton, szóba elegyedik útitársával, és kis idő múlva közös ismerősre bukkannak. Milyen kicsi a világ, mondják ilyenkor, és meglepődnek. A Nexus arról szól, hogy ez nem meglepő, hanem szabályszerű.
"Ezen a bolygón mindenkit mindenkitől csupán hat ember választ el... Az Egyesült Államok elnökét. Egy velencei gondolást. De nemcsak a nagy neveket. Akárkit. A bennszülöttet az őserdőben. A tűzföldit. Az eszkimót. A földön bárkivel hat szemből álló lánc kapcsol össze. Jelentős gondolat."
A hálózatok különös és új elmélete, amelyet elsősorban az Internet hívott életre a természet- és társadalomtudományokban egyaránt rekord gyorsasággal talált újszerű alkalmazásokra. Elméleti alapjai már a hatvanas évektől készen álltak - éppen két világhírű matematikusunk - Erdős Pál és Rényi Alfréd jóvoltából.
Egy elmélet, amely a sejt és az ökoszisztéma az emberi agy és az internet közös törvényeit írja le, és arra is választ ad, hogy a szegény embert miért húzza még az ág is.

A Krizantém és kard a kulturális antropológia egyik nagy klasszikusa, mégsem egy száraz tudományos munka. Szórakoztató, olvasmányos formában vezet be Japán politikai, vallási és gazdasági életébe a feudalizmus korától kezdve a modem iparosodáson át egészen a második világháborúig. Bepillantást nyújt a japán emberek mindennapjaiba, az etikett, a szexualitás, a házasság és a gyermeknevelés pillanataiba és a gésák meg az örömlányok világába. Az elmúlt 50 évben Japán ugyan rengeteget változott, de Benedict számos állítása, mely a japán emberek érzelmi világára és a magatartásuk hátterében álló motivációkra igyekezett rávilágítani. mind a mai napig helytálló. Ez a nagyszerű könyv azonban nem talált kedvező fogadtatásra Japánban. A tudományos világ nehezen tudta elfogadni, hogy egy amerikai nő, aki nemhogy a nyelvet nem beszéli, de soha még csak a lábát sem tette be az országba, bármi érdemlegeset tudjon mondani japánról. Több mint fél évszázadot kellett várni egy Benedict munkásságának érdemelt megfelelően méltató könyv megjelenésére. Ez a könyv A Krizantém és kard újrafelfedezése. Mori Szadahlko műve. A két könyvnek egy kötetben való megjelentetésének célja, hogy segítsen helyesen értelmezni Benedict írását, és ezen keresztül a Japán kultúrát.

"A földi élet keletkezésére kétféle teória létezik, és ezek szöges ellentétben állnak egymással. A első - az ortodox elmélet - szerint az általunk ismert élet itt kezdődött, magától. A második - az irányított pánspermia - azt állítja, hogy létünk gyökerei visszanyúlnak a világmindenség egy másik pontjára, csaknem biztosan egy másik pontjára, csaknem biztosan egy másik bolygóra, amelyen az élet igen magas fejlettséget ért el, mielőtt itt a Földön bármi is elkezdődött volna. Nálunk az élet azokkal a baktériumokkal indult, amelyeket ez a civilizáció küldött ide űrhajóval."
Ez utóbbi, sci-fibe illő lehetőség szigorúan fikciómentes végiggondolására hívja meg olvasóit a Nobel-díjas angol biokémikus, Francis CRICK.

A Hagakure (jelentése: „Levelek alatt") a Szamuráj Útjára, a Busidóra vonatkozó rövid tanítások, történetek és feljegyzések gyűjteménye a XVIII. sz. elejéről, amelyet a később zen szerzetessé vált szamuráj, Jamamoto Cune-tomo diktált le lelkes tanítványának. Az eredeti szöveget kézzel másolták, és adták körbe a Nyugat-Japánban élő Nabesima-klán fiatal csatlósai körében.

A második világháború után egyetlen könyvet sem ítéltek el olyan hevesen, mint a Hagakurét. A műnek jelentős szerepe volt abban, hogy felbátorítsa a japán fiatalságot, akik a háború utolsó, elkeseredett szakaszában ezzel a klasszikussá vált idézettel vállalták az önkéntes halált: „Rájöttem, hogy a Busidó a halálban gyökerezik." A beható tanulmányozás azonban megmutatja, hogy a Hagakure nem más, mint Cunetomo szenvedélyes gyűjtésének eredménye, amelyet békeidőben állított össze a Szamuráj Útjáról. Ez pedig az „úgy halj meg, mint egy igazi szamuráj" alapgondolatán, azaz a bátor, igazságos és erényes harcos ideálján nyugszik.

A japán történelem és hagyomány alapos megértéséhez elengedhetetlen ennek a forrásnak az ismerete, mely a teljes szövegből közel négyszáz történetet tartalmaz -azokat, amelyek a leghívebben tükrözik a Hagakure szemléletét, filozófiáját.

Léteztek boszorkányok vagy csak kitalált, az inkvizíció, a vádlók fantáziaszüleményei? Megtudhatjuk Norman Cohn krimiszerűen érdekfeszítő oknyomozásából. „Nyomozása” során egy olyan történet bontakozik ki az ókortól a XVI-XVII. századig, amelyben a vádlók és a vádlottak mindig változnak, a vádak maguk viszont kísértetiesen hasonlítanak. A kisgyermekek megölésével, vérük megivásával, emberevéssel, szexuális orgiákkal, titkos, sötét hatalmakkal kötött szövetséggel éppúgy vádolták az őskeresztényeket, mint később a keresztények az az eretnekeket, a „boszorkányokat” vagy a zsidókat.
A szerző tehát a toposz első antik előfordulásainál, a bacchanáliák leírásánál kezdi a történetet, majd a középkorban, különböző eretnekcsoportok „demonizációjával” folytatja. A XIV. század elejére a sztereotip vádak már rendkívüli módon megerősödtek és elevenen éltek a keresztények „köztudatában”. Az őskeresztények, a középkori eretnekek, majd a templomosok elleni vádak és üldöztetések részletes ismertetése után tér rá Cohn a XIV. század végétől kezdve egy új központi ellenség, a boszorkányok „diabolizációjának” ismertetésére. Vérbeli történészként a boszorkányüldözések valódi okát keresi, s ezt az okot egyebek között a XVI.-XVII. századi falusi élet növekvő feszültségeiben és a sztereotípiák makacs természetében találja meg. Norman Cohn könyvének tudományos értéke, hogy racionálisan és rendkívül szellemes formában bizonyítja be a vádak hamis mivoltát, évszázadok óta hitelesnek tekintett történelmi „forrásokról” mutatja ki, hogy hamisítványok.
A boszorkányok története mögött persze kibontakozik a bűnbakteremtés mechanizmusa, az a jelenség, amelynek értelmében a világot meg kell tisztítani bizonyos fajta emberektől, akiket a rontás, a gonoszság megtestesítőinek vélnek. A könyv ugyan a régmúltról és egy rendkívül népszerű, érthető módon nagy érdeklődésre számottartó témáról szól, bizonyos vonatkozásokban azonban a XX. századi történelmet illetőleg is gondolatébresztő.

Kilencszáz éve II. Orbán pápa fegyverbe szólította a kereszténységet. Hétszáz hosszú éven keresztül Európa és a Földközi-tenger medencéjének történetét katonai expedíciók kísérik végig. Ezekben a hadjáratokban katonák és lovagok,
fejedelmek és keresztény népek küzdöttek azért, hogy a keresztet magukra öltvén, bûnbocsánatot nyerve megszerezzék maguknak a Paradicsom egy darabkáját, Sokszor és sokan próbálták már ezeket a vállalkozásokat az akkori idõk szellemével, a muzulmán szent háború gyakorlatára adott válasszal megindokolni, vagy úgy fogták fel, mint a kegyetlen és barbár idõk szükségszerû velejáróját. Nem hisszük, hogy mindez elégséges magyarázattal szolgálna, és az a
tény, hogy a kereszténység jelentõs késéssel dolgozta ki a maga sajátos szent háborúját, tanúbizonyságul szolgál arra, hogy mindez nem szerepelt annak a vallásnak a "genetikai ködfában", amely nem született erõszakosnak és
legmélyebb ihletettségében erõszakmentes is maradt.
Ez a könyv az események fõvonalának elbeszélésével megpróbálja olyan helyzetbe hozni az olvasót, hogy meg tudja magyarázni magának, hogyan és miért alakult ki az a meggyõzõdés, hogy Krisztus nevében ölni jogos, sõt kötelesség.
A középkorban az Újszövetség könyvei közül a Jelenések könyve volt a legnépszerûbb. János Apokalipszise bõvelkedik az utolsó ítéletet és az örök üdvösséget bemutató magasztos leírásokban és hátborzongató víziókban.
Akkoriban az emberek rosszul éltek, nem csak anyagi, hanem lelki értelemben is. Az elérhetõ közelségben lévõ, végleges és visszafordíthatatlan üdvözülés és az örök földi boldogság nagyon vonzó ideálok voltak azok számára, akik akár
erõvel próbálták legyõzni nehézségeiket, mindennel és mindenkivel szemben.
Éppen ezért az elsõ keresztesek közül sokan azzal a meggyõzõdéssel mentek a csatába, hogy ez lesz a végsõ, a történelem utolsó csatája. Mindez magyarázatot adhat a hadjáratok kezdetére, de nem magyarázza meg, miért tartottak ilyen sokáig. Ahhoz, hogy ilyen fontos és költséges expedíciót szervezzen, Nyugat-Európának újjá kellett élednie, és olyan dolgokat kitalálnia, amelyeket azelõtt egyáltalán nem ismert, mint például a jövedelemadó, és el kellett nyomnia a mindezzel szemben álló belsõ mozgalmakat, mint például a különféle eretnekségeket. Mindez akkora költségeket jelentett, hogy csak az állam, a minden egyén felett álló szervezet volt képes ezt megfizetni. A keresztes hadjárat tehát bürokratikus ügyletté, katonai specializációvá vált, bizonyos tekintetben pedig a lovagkor hosszan tartó divatja is volt, amely azonban elvesztette apokaliptikus jellegét, és tisztán a hatalom akaratának megnyilvánulásává vált.
Manapság is vívnak háborúkat bizonyos eszmék jegyében, mint például az emberi jo-gok tiszteletben tartása, de ma már tudjuk, hogy a hit és a lelkesedés nem elég ezekhez a vállalkozásokhoz, és gyakran sejtjük, hogy a kinyilvánított
szándék mögött más érdekek húzódtak meg. A keresztes háborúk kegyetlenségei egyszer és mindenkorra megtanították, hogy igazságos háború nem létezik.

Az evolúcióelmélet klasszikus műve.
Az evolúciós gondolat iránt a társadalomtudományok különböző területein mind nagyobb az érdeklődés. Darwin kritikus olvasása számos, ma újnak tűnő gondolat helyenként meglepően árnyalt bemutatását fedi fel magában az eredeti forrásban.

Daniel C. Dennett a Tufts University professzora meghökkentő kijelentéssel kezdi az emberi elme kialakulásáról és működéséről szóló könyvét: "Filozófus vagyok, nem tudós, és mi, filozófusok jobban tudunk kérdezni, mint válaszolni." Megtudhatjuk vajon valaha is, mi megy végbe egy másik ember elméjében? Megtudhatja-e egyszer egy nő, milyen férfinak lenni? Milyenek a nem emberi elmék? Miről gondolkodnak a lovak? A mindvégig érdekfeszítően olvasmányos könyv szellemi kalandozásra hívja az olvasót, hogy többet tudjunk meg arról, milyenek is vagyunk "mi elmések, mi gondoskodó-gondolkodók".

RICHARD DAWKINS, a Charles Simonyi által Oxfordban újonnan alapított Tudománynépszerűsítő Tanszék első professzora. A VILÁG - EGYETEM sorozat számára írt könyvében a génkutatás újabb eredményeit ismerteti. Miként alakulhatott ki az élet a Földön? Digitális információk, bitek halmaza az élet, s az ember - vagy bármely élő szervezet - kivételes "programozott túlélőgép"? Egyetlen közös őstől származik minden földi élőlény? Miért 50-50% a nemek közti arány? A gének hömpölygő folyamáról szóló könyv az evolúció történetén kalauzolja végig az olvasót.

RICHARD DAWKINS, a Charles Simonyi által Oxfordban újonnan alapított Tudománynépszerűsítő Tanszék első professzora. A VILÁG - EGYETEM sorozat számára írt könyvében a génkutatás újabb eredményeit ismerteti. Miként alakulhatott ki az élet a Földön? Digitális információk, bitek halmaza az élet, s az ember - vagy bármely élő szervezet - kivételes "programozott túlélőgép"? Egyetlen közös őstől származik minden földi élőlény? Miért 50-50% a nemek közti arány? A gének hömpölygő folyamáról szóló könyv az evolúció történetén kalauzolja végig az olvasót.