A római kém
Krisztus után 64-ben Róma ura Néró, aki szívesebben lenne színész vagy szekérhajtó, mintsem a Birodalom császára. A kiismerhetetlen, szenvedélyes és veszélyes uralkodó száműzte Senecát, az egyetlen embert, akiben bízhatott, majd őrültekkel és összeesküvőkkel vette körbe magát. Amikor egyre nagyobb tömegekhez jut el a prófécia, amely szerint a Mennyei Királyság csak akkor érkezik el, ha Róma lángokban áll, Nérónak külső segítségért kell folyamodnia.
A paranoia és ármány melegágyába érkezik meg Sebastos Abdes Pantera, más nevén a Leopárd, aki egykoron Seneca elit kémhálózatának volt tagja. Ő korábban Britanniában beleszeretett egy helybéli lányba, a nő azonban egy felkelés áldozatául esett, és a Leopárdnak esze ágában sincs azt a Birodalmat szolgálni, amely végzett feleségével és gyerekével. Nérónak képes is nemet mondani, de a kémfőnök Senecának már nem, aki a kikötőben várja őt, ismét ármányt szőve, hiszen megtalálta Math-t, a szekérhajtó fiút, akiből a legkiválóbb kém válhat – ha addig nem végez vele valaki.
M. C. Scott regénye kétségkívül az első negyedév kiemelt megjelenése. Az írónő egyre ismertebbé válik odakint a Róma-sorozatával, még hozzá megérdemelten. Ne hasonlítsuk majd azonban Steven Saylor műveihez a könyvet. A kor, amiben a cselekmény játszódik ugyan majdnem azonos, de nyomozás helyett itt a lendületen van a hangsúly, kicsit több akcióval és nagyobb sodrással. Ettől azonban még biztosak vagyunk abban, hogy aki szereti Saylort, az biztosan szeretni fogja ezt a könyvet. Emiatt a kiadás is ünnepibb hangvételű lesz, ugyanis a könyv elegáns keménytáblás fűzésben jelenik meg, hogy gyönyörűen mutasson minden ókori Róma kedvelőnek a polcán.