Noha Philip K. Dick a regényeiről ismertebb, karrierje során száznál is több novellát írt, melyek éppoly meghökkentőek és beskatulyázhatatlanok, akár a hosszabb művei. Ez a kötet a legjobb novellái közül tartalmaz tízet. 

A Közterm az egyik legkorábbi példa (és figyelmeztetés) a science-fictionben az önmagukat sokszorosító gépekre. A Kiállítási darab és Az ingázó Dick egyik kedvenc témájával foglalkozik: a valóság változó természetével és azzal, hogy lehetséges-e egyáltalán úgy érzékelni a világot, ahogy létezik. Az akasztott idegen egy bizsergetően sötét politikai allegória, amely ma is ugyanolyan érvényes, mint amikor Dick a hidegháború delén megírta. 

Ezek a különös és erőteljes novellák jól mutatják a mester tehetségét, a határtalan képzeletét és azt, hogy milyen mélységesen értette az emberi állapotot.

Tartalomjegyzék

Kiállítási darab (Exhibit Piece)

Az ingázó (The Commuter)

Seholsincs bolygó (Impossible Planet)

Az akasztott idegen (The Hanging Stranger)

Közvetlen értékesítés (Sales Pitch)

Az álapa (The Father-Thing)

A pántkészítő (The Hood Maker)

Hulla vagy, Foster! (Foster, You are Dead)

Mi az ember? (Human Is)

Közterm (Autofac)

Joe Fernwright cserépgyógyászként dolgozik, törött kerámiákat gyógyít, ahogyan az apja is tette valamikor. Hiába õ a legjobb cserépgyógyász a világon, a munkája ma már senkinek sem kell, hiszen a tárgyak nagy része mûanyagból készül. Unatkozik, a pénze fogytán, és ki tudja, mire lenne képes végsõ kétségbeesésében, ha egy napon nem kapna furcsa üzenetet egy titokzatos ismeretlentõl, akinek szüksége van az õ szolgálataira.

De mit is akar tõle pontosan a mindenütt jelen lévõ és mindenhatónak tûnõ entitás, aki Glimmungnak hívja magát? És mit akar a többi furcsa szerzettõl, akik Joe-val együtt a Plowman planétára utaznak, hogy részt vegyenek életük legfontosabb küldetésében? Lehet, hogy Glimmung egyfajta isten. De ha tényleg isten, akkor vajon végtelenül jó vagy végtelenül gonosz?

A krionikus altatásban Herb Asher azt hiszi, még mindig boldogan éldegél a kupolájában egy csillagrendszerben jó távol a Földtől, és a legújabb Linda Fok albumot hallgatja gondtalanul. Ha nem lett volna olyan rendes pasas, valóban így is lenne. Ehelyett feleségül vette a halálos beteg (és terhes) nőt a szomszéd kupolából, és hagyta, hogy kihasználja egy gőgös helyi istenség (felesége meg nem született sarjának apja).
Ki gondolta volna, hogy éppen ő, Herb Asher segédkezik majd a saját szülőbolygója elleni invázióban? Meghozza Isten Fiának...?

Isten újra elküldte fiát. De hogy pont ide?
A krionikus altatásban Herb Asher azt hiszi, még mindig boldogan éldegél a kupolájában egy csillagrendszerben jó távol a Földtől, és a legújabb Linda Fox-albumot hallgatja gondtalanul.
Ha nem lett volna olyan rendes pasas, valóban így is lenne. Ehelyett feleségül vette a halálos beteg (és terhes) nőt a szomszéd kupolából, és hagyta, hogy kihasználja egy gőgös helyi istenség (felesége meg nem született sarjának apja).
Ki gondolta volna, hogy éppen ő, Herb Asher segédkezik majd a saját szülőbolygója elleni invázióban? Méghozzá Isten Fiának...?

Kamerák felszerelve. Indulhat a megfigyelés. De ki figyel meg kicsodát?
A rendőrök és a bűnözők mindig is szorosan függtek egymástól. De egyetlen regény sem dolgozta fel erőteljesebben ezt a perverz szimbiózist, mint Philip K. Dick 1977-ben született remekműve.
Fred kábítószeres ügynök, aki eltökélten próbál a H-Anyag nevű illegális, bár bizonyos körökben roppant népszerűségnek örvendő szer nyomára bukkanni. Ezért a külsejét teljes mértékben megváltoztató maszkafander segítségével felveszi a drogdíler Bob Arctor személyiségét, és ebben a szerepben ő is komoly fogyasztójává válik a H-Anyagnak. A kábítószernek azonban súlyos mellékhatása van: kettéhasítja fogyasztója személyiségét. Fred - a kábítószeres ügynök - tehát a titokban elhelyezett kamerák képein keresztül figyeli Bob Arctort - a drogdílert -, és közben fogalma sincs róla, hogy saját maga után nyomoz.
Philip K. Dick személyes élményekből táplálkozó, sötéten ironikus regényéből Richard Linklater készít filmet, melyet - Keanu Reeves és Winona Ryder főszereplésével - 2006-ban mutatnak be a mozikban.

Kamerák felszerelve. Indulhat a megfigyelés. De ki figyel meg kicsodát?
A rendőrök és a bűnözők mindig is szorosan függtek egymástól. De egyetlen regény sem dolgozta fel erőteljesebben ezt a perverz szimbiózist, mint Philip K. Dick 1977-ben született remekműve.
Fred kábítószeres ügynök, aki eltökélten próbál a H-Anyag nevű illegális, bár bizonyos körökben roppant népszerűségnek örvendő szer nyomára bukkanni. Ezért a külsejét teljes mértékben megváltoztató maszkafander segítségével felveszi a drogdíler Bob Arctor személyiségét, és ebben a szerepben ő is komoly fogyasztójává válik a H-Anyagnak. A kábítószernek azonban súlyos mellékhatása van: kettéhasítja fogyasztója személyiségét. Fred - a kábítószeres ügynök - tehát a titokban elhelyezett kamerák képein keresztül figyeli Bob Arctort - a drogdílert -, és közben fogalma sincs róla, hogy saját maga után nyomoz.
Philip K. Dick személyes élményekből táplálkozó, sötéten ironikus regényéből Richard Linklater készít filmet, melyet - Keanu Reeves és Winona Ryder főszereplésével - 2006-ban mutatnak be a mozikban.

Egyszer egy fickó egész álló nap a bogarakat rázta a hajából. Az orvos azt mondta neki, nincsen semmi a hajában. Nyolc órán át zuhanyozott, csak állt és forró vízzel verette a bogarakat, majd kijött a zuhany alól, megtörülközött, de a bogarak még mindig benne voltak a hajában, sőt most már ellepték az egész testét. Egy hónapra rá a tüdejébe is beköltöztek.
Nem lévén más dolga, semmi, ami lekösse, elkezdte elméletben kidolgozni a bogarak életciklusát, az Encyclopedia Britannica segítségével pontosan meghatározni, milyen bogarakról is van szó. Azok immár elözönlötték az egész házat. Sok-sok fajtáról olvasott, aztán amikor odakint az udvaron is látott belőlük, arra jutott, hogy levéltetvek. Miután eldöntötte, ezen már semmi nem változtathatott, bármit is mondtak neki az emberek, mint például, hogy „A levéltetű nem csíp".
Ezt azért mondták neki, mert a bogarak vég nélkül csipkedték, kis híján beleőrült. A 7-11 vegyesboltban, ami a szinte egész Kaliforniát lefedő üzletlánchoz tartozott, vett Raid, Black Flag és Yard Guard nevű rovarölő és -riasztó szereket. Először befújta a házat, aztán saját magát. A Yard Guard vált be a legjobban.
Ami az elméleti oldalt illeti, a bogarak életciklusában három fázist különböztetett meg. Az első: amikor őt megfertőzték az általa „Hordozók"-nak elnevezett emberek, akiknek fogalmuk sem volt saját szerepükről a bogarak elterjedésében. E szakasz alatt a bogaraknak nem volt csőrkávájuk (ezt a szót a könyvtári kutatómunka során tanulta, ami egyébként igencsak szokatlan elfoglaltság egy olyan fickónak, aki a Handy Brake and Tire szervizben mások kocsijának fékbetétjeit cseréli). Ennek megfelelően a Hordozók nem éreztek semmit. Sokszor csak ült a nappalija sarkában, és nézte, ahogy belépnek a különféle Hordozók - a legtöbbjüket egy ideje már ismerte, de akadtak újak is - tele levéltetűvel, a még nem csípő fejlődési fázisban. Ilyenkor somolygott magában, mert ő tudta, hogy az illetőt a bogarak használják, és annak halvány sejtelme sincs róla.

„AZ ÚR MEGÍGÉRTE AZ ÖRÖK ÉLETET. MI EL IS HOZZUK NEKED.”
A Mars telepeseit az ENSZ toloncolta ki a túlmelegedett Földről, hogy a vörös bolygón megteremtsék egy élhető élet alapjait. Mert egyelőre az élet a Marson minden, csak nem élhető. A drogok persze segíthetnek. Például az, amelyik használójának tudatát apró játékbabákba vetíti, így kreálva egy egészen egyedi virtuális valóságot.
Aztán egy Palmer Eldritch nevű üzletember hosszú évek után, a galaxis távoli sarkából visszatér a Naprendszerbe, és ezzel egy időben új drog jelenik meg a piacon, melynek szlogenje: „Az Úr megígérte az örök életet. Mi el is hozzuk neked.” De milyen örök életről van szó? És ki az, aki végül el fogja hozni?
Philip K. Dick, a tudományos-fantasztikus irodalom mestere egyik legnagyszerűbb regényében ismét a valóságot szedi apró darabokra. Metafizika, drogok, marketing és játékbabák. Palmer Eldritch eljött érted, és a valóság soha többé nem lesz olyan, mint azelőtt volt.

A Mars telepeseit az ENSZ toloncolta ki a túlmelegedett Földről, hogy a vörös bolygón megteremtsék egy élhető élet alapjait. Mert egyelőre az élet a Marson minden, csak nem élhető. A drogok persze segíthetnek. Például az, amelyik használójának tudatát apró játék babákba vetíti, így kreálva egy egészen egyedi virtuális valóságok.
Aztán egy Plamer Eldritch nevű üzletember hosszú évek után, a galaxis távoli sarkából visszatér a Naprendszerbe, és ezzel egy időbe új drog jelenik meg a piacon, melynek szlogenje:"Az Úr megígérte az örök életet. Mi el is hozzuk neked." De milyen örök életről van szó? És ki az, aki végü el fogja hozni?
Philip K. Dick, a tudományos-fantasztikus irodalom mestre, egyik legnagyszerűbb regényében ismét a valóságot szedi apró darabokra. Metafizika, drogok, marketing és játéj babák. Palmer Eldritch eljött érted, és a valóság soha többé nem lesz olyan, mint azelőtt volt.

„AZ ÚR MEGÍGÉRTE AZ ÖRÖK ÉLETET. MI EL IS HOZZUK NEKED.”A Mars telepeseit az ENSZ toloncolta ki a túlmelegedett Földről, hogy a vörös bolygón megteremtsék egy élhető élet alapjait. Mert egyelőre az élet a Marson minden, csak nem élhető. A drogok persze segíthetnek. Például az, amelyik használójának tudatát apró játékbabákba vetíti, így kreálva egy egészen egyedi virtuális valóságot.Aztán egy Palmer Eldritch nevű üzletember hosszú évek után, a galaxis távoli sarkából visszatér a Naprendszerbe, és ezzel egy időben új drog jelenik meg a piacon, melynek szlogenje: „Az Úr megígérte az örök életet. Mi el is hozzuk neked.” De milyen örök életről van szó? És ki az, aki végül el fogja hozni?Philip K. Dick, a tudományos-fantasztikus irodalom mestere egyik legnagyszerűbb regényében ismét a valóságot szedi apró darabokra. Metafizika, drogok, marketing és játékbabák. Palmer Eldritch eljött érted, és a valóság soha többé nem lesz olyan, mint azelőtt volt.

Az 1960-as évek végén egy tehetségtelen, paranoiás ember jutott be a Fehér Házba, és egész Amerikát gonosz háborúra uszította egy képzelt belsõ ellenség ellen. Philip K. Dick - aki ezúttal szereplõje saját regényének - azon igyekszik, hogy ne legyen õ is a háború áldozata. Közben a legjobb barátja, Nicholas Brady egy földönkívüli entitás adását fogja, aki talán maga Isten, és azt akarja tõle, hogy döntse meg az Elnök rémuralmát.
Posztumusz megjelent regényében Philip K. Dick a Kamera által homályosan és a Valis regényeinek témáját összeolvasztva, vad, szenvedélyes mûvet alkotott, amely az Egyesült Államok történetének egy alternatíváját kínálja. A Szabad Albemuth Rádió fojtogatóan izgalmas, komoran humoros, és annyi összeesküvés-elméletet vonultat fel, hogy az még a legedzettebb paranoiást is megbizsergeti.

"Philip K. Dick egyike a legbriliánsabb sci-fi-szerzõknek.
Bármelyik bolygón."
Rolling Stone